Elhunyt Sáfár József (1947-2022) Szomorú szívvel tudatjuk, hogy Sáfár József, a Távírótörténeti Állandó Tárlat igazgatója, egyben kitalálója, gyűjtője, üzemeltetője és tárlatvezetője, ipartörténeti kutató, életének 75. évében eltávozott közülünk. Búcsúztatása 2022. március 11-én 12:00 órakor lesz a 1086 Budapest, Fiumei út 16-18. szám alatti temetőben.
A Távírómúzeum 2020. november 11-től ZÁRVA tart.
Az idén 70 éves Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) szervezésében novemberben kerül megrendezésre a HTE MediaNet 2019 konferencia, ahol a Távírómúzeum egy kiállításban részt vesz.
Tájékoztatás a Távírómúzeum látogatók részére 2019. május 23.-án a Távírótörténeti Állandó Tárlat zártkörű rendezvény miatt nem látogatható.
Távírós emlékművet avattunk Zalalövőn Zalalövő vasútállomáson 100 éves távírópóznás köztéri emlékmű avatása volt 2018. december 7.-én. A zalalövői vasutas emlékmű része az elmúlt időben létesített itthoni és külföldi magyar távírós emlékhelyeknek.
A Kürti Távírdások emlékére köztéri emlékművet avattunk 2018. szeptember 01.-én a felvidéki Kürtön.
A Távírótörténeti füzetek már megrendelhetők
Leletmentés a Baross utca - Rigó utca sarkán
Képek a Második Távírótörténeti Konferenciáról
Képek a párkányi kiállításról
Kiállítás nyílik Párkányban 2018. január 26-án:
A Párkány-Esztergomi közötti folyamkeresztezés története
Emlékhely avatás
Szepetneken, a közelmúltban kialakított Szepetneki Drótosok köztéri emlékhelyen 2017. augusztus 26.-án délelőtt,
ünnepélyesen felavatásra került a Szepetneki Drótosok köztéri emlékműve, melyet a Szepetneki Önkormányzat állított.
Az emlékmű avatásán Szepetnek, majd az állami megemlékezés és egyházi áldás után a szakmai hagyományőrzés méltatta
az elmúlt idők drótos-távírdás világát, végezetül Sáfár József szavai zárták emlékező méltatást.
Az emlékmű leleplezését követően a koszorúzás mellett főhajtással helyezték el az emlékezés virágait és
mécseseit a helyi lakosság, a távírdások leszármazottai, a résztvevők, akik sok-sok virággal, mécsessel emlékeztek a drótosokra.
A Magyarországon egyedül álló, új létesítmény méltó emléket állít a Szepetneki Drótosoknak, a magyar távírdásoknak,
a korabeli távírda és távközlő hálózat-építő munkásságnak.
Igaz, mostanra már kialudtak az emlékmű távírópóznája lábánál lobogó mécsesek, de a résztvevők szívében tovább él és élni fog az emlékezés lángja.
Emlékműavatás
Szepetneken, a most kialakított Szepetneki Drótosok emlékhelyen 2017. augusztus 26.-án délelőtt,
ünnepélyesen felavatásra kerül a Szepetneki Drótosok köztéri emlékműve.
A Magyarországon egyedül álló, új létesítmény méltó emléket állít a Szepetneki Drótosoknak, a magyar távírdásoknak,
a korabeli távírdahálózat építő munkásságnak.
Megemlékezés
Magyar területen 170 éve létesült az első távíró állomás, és 150 éve alakult meg a Magyar Királyi Távírda.
A két évfordulóról a Távírótörténeti Állandó Tárlat résztvevői ünnepélyesen megemlékeztek.
Megnyílt a Távírómúzeum
2017. május 25.-én, Budapesten a Podmaniczky-Vigyázó kastélyban megnyílt a Távírótörténeti Állandó Tárlat.
Látogatható minden csütörtökön és minden hónap első szombatján 10-14 óráig. Belépés díjtalan.
Cím: 1173 Budapest, Pesti út 115.
Távírótörténeti Állandó Tárlat
2017. május 25.-én, Budapesten a Podmaniczky-Vigyázó kastélyban megnyílik a magyar távíró
állandó muzeális kiállítása, a Távírótörténeti Állandó Tárlat.
Látogatható minden csütörtökön és minden hónap első szombatján 10-14 óráig. Belépés díjtalan.
Cím: 1173 Budapest, Pesti út 115.
Elfeledett nevezetes elődeink
Intődy Adolf távírda főtiszt, a Ferencz-József rend lovagja halálának 125. éves évfordulóján
2017. március 20.-án, a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben megemlékezés volt.
Intődy Adolf (1842. május 11.-1892. március. 20.) élt 49 évet, a Magyar Királyi Távírda, később a Magyar
Királyi Posta és Távírda neves munkatársa volt. Érdemeket és elismerést szerzett a távírászatban végzett
példaértékű tevékenységéért. Korának rendkívüli és kiemelkedő szakembere volt.
A Sáfár József szervezte megemlékezésen részt vett a Postamúzeum, a HSHE Egyesület, a Mérnökkamara, a
Puskás Tivadar Távközlési Technikum, a Puskás Alapítvány képviselői, magánszemélyek és az Intődy család.
Az 1892-ben elhangzott temetési gyászbeszédet Légmán Miklós olvasta fel.
Távírómúzeum
Állandó kiállítási helyet kapott a távírótörténeti gyűjtemény.
A szabadon látogatható távírótörténeti tárlat 2017 májusban nyílik Budapesten.
Közeleg az ősz. Kezdődik az elmúlás ideje, amikor a növényzet felkészül a télre, a visszavonulásra, hogy jövő tavasszal ismét rügyet pattantva, frissen folytassa életét. Ez a világ rendje.
A Budai Várnegyedben még áll egy igen ritka, ma már nem üzemelő, de működő, és egyetlen 7A1 típusú telefonközpont, melyben 1927-től dobogott a budai vár szíve. A telefonközpont ma már múzeum, mint messze tőlünk
a nagy becsben tartott, és féltve őrzött első számítógép is.
Kevesen tudják e kis országunkban, hogy a vári telefonközpont ma már műszaki emlék, mely a jelenlegi ismeretek szerint költözni fog. A koránál és szerkezeténél fogva nem költöztethető, csak kidobható.
És, ha a várban nem erről a műszaki emlékről van szó, hanem egy régi korokat idéző, tégla vagy kő, esetleg más régiség bukkan elő, azt óvjuk, újjáépítjük, vagy körbekerítjük, és többnyelvű táblácskát teszünk melléje,
múzeumba visszük, mutogatjuk, és büszkék vagyunk rá, és megőrizzük a jövőnek, mert ez a dolgunk és ez a kötelességünk. A 7A1 úgy látszik, senkinek sem kell, senkit nem érdekel, pedig ez is a vár és az ország történelmének része. (Mellesleg én is több szállal kötődöm hozzá.)
Tudják-e, hogy a vári 7A1 automata telefonközpont a Krisztina távbeszélő központ egyik mellékközpontja volt. Kezdetben 900 vári telefon előfizetőt látott el.
Tudják-e, hogy a második világháborúban ezen keresztül szólaltak meg a bombázást jelző szirénák.
Tudják-e, hogy a szétbombázott Budapesten 1945. február 26-án ez a viszonylag sértetlenül megmaradt telefonközpont néhány előfizetővel elsőnek indult el.
Tudják-e, hogy a szerkezeten ma is tapinthatók, és avatottak által ismertek azok a távíró és telefon vezetékek, melyek számtalan korabeli híresség asztalán végződtek. Ezek csak szilánkok a vári 7A1 történetéből.
A mai naptól már ősz van, jön az elmúlás, és hamarosan már nem lesz Magyarországon és a közel-távoli környezetünkben 7A1. Aki nem tudja, hogy műszakilag miért fontos a 7A1, annak most hiába magyaráznám, ezért nem is teszem.
Azért sem, mert nemsokára már nem lesz. Legutóbb, a kálvária téri kábelbódét döntötte szét a megállíthatatlan dózer. Azt sem, és annak a történetét sem ismerték a dózerparancsolók, mint most a 7A1-et sem.
A simontornyai kiállítás részlete
Távíró kiállítás Simontornyán
"A simontornyai távíró története a XIX. és XX. században"
című kiállítás nyílik 2016. május 19.-én,
Simontornyán, a Helytörténet Házában.
A Távírómúzeum kiállítása Szentesen
Kürti távírdások cimmel emlékkiállítás nyílik
2015. szeptember 5.-én, 14 órai kezdettel a szlovákiai Kürtön (Strekov).
Egy kép a Vasúttörténeti Parkban rendezett kiállításról
Kiállítás
A távíró és távbeszélőtörténeti gyűjtemény légvezetékes és kábeles anyagából egynapos kiállítást rendezünk
a
II. PÁLYAVASÚTI SZAKMAI NAPON
"A vasúti távközlés fejlődése a kezdetektől napjainkig" szekcióban.
A rendezvény helyszíne és időpontja: Magyar Vasúttörténeti Park, 2015. június 6.
Gyűjtsük a hálózatos emlékeinket
Hazánkban még előfordulnak régi, ritka és szép transzformátorházak. Elkezdődött az országban még álló régi,
üzemelő, vagy már üzemen kívüli, romos vagy felújított, érdekes alakú transzformátorházakra vonatkozó
ismeretek, adatok összegyűjtése.
Szívesen fogadunk ilyen fényképeket a hely pontos megjelölésével, hogy megőrizhessük
az eltűnőben lévő villamoshálózati emlékeinket.
Benczúr kamarakiállítás
2014. október 15.-én, a Posta Központi Kábelüzem megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére rendezett
megemlékezés alkalmából a magyar távíró és távbeszélő hálózatokkal kapcsolatos kábeles emlékeket bemutató kamarakiállítás
volt Budapesten a Benczúr utca 27-ben.
Vándorkiállítás Szécsényben
A távíróhálózatokkal kapcsolatos mini vándorkiállítás Szécsényben, a Nosztalgia Múzeumban,
2014. június 20.-tól, augusztus 29.-ig tekinthető meg.
A Kálvária téri kábelbódé
A Budapesten, a nyolcadik kerületben, a Kálvária tér Baross utcai oldalán, 2014. május 8.-ig,
szerényen állt egy lapostetős kis épület, a kálvária téri bódé. Ez az épület egy különleges kábelbódé, egyben
ipartörténeti emlék volt. A bódét a távközlésben használták. Korábban a Magyar Királyi Posta által létesített,
híres szegedi távkábel egy földalatti létesítményének felszíni része, a magyar távközlés egy ritka remeke volt.
Vándorkiállítás a Gyáli úton, a Puskásban
2014. április 25.-től, tematikus vándorkiállításon tekinthető meg a távírászati gyűjtemény
XX. század elejei tárgyi emlékeiből összeállított mini bemutató.
Leletmentés Kőbányán
2014. február 15-én, Kőbányán, földmunkavégzés közben felszínre került egy akkor még ismeretlen nyílásszámú,
telefonkábelt védő „beton tömbcsatorna” hálózat részlete. Mint sok más különlegesség, ennek a felfedezése is véletlennek volt köszönhető.
Miután Sáfár József tudomást szerzett a ma már ritka leletről, Lukács Balázzsal közösen sürgősséggel megindult a leletmentés, mivel a
földmunkát végző munkagépek a napjainkban már igazi ritkaságnak számító leletet másnap eldózerólták volna. Kora éjszakába nyúló fáradtságos
munkával a két leletmentő; a távírdakutató és a szakmai hagyományőrző a föld fogságából kibontotta, és biztonságos helyre szállította a
háromnyílású beton tömbcsatornát és kábelmintákat, melyek a XX. század eleje óta rejtőztek a föld alatt.
Néhány nap múlva a volt kőbányai telefonközpont kábelhálózatának egy másik nyomvonalán úgynevezett VII-es beton tömbcsatorna
maradványait is napvilágra hozta egy markoló. Az évtizedek óta üzemenkívüli, gazdátlan, korabeli telefonkábeleket is rejtő
tömbcsatornákról már rég elfeledkezetek, sőt az érvényes térképekről a hálózatot le is radírozták.
Most a történelem egy darabját sikerült megmenteni és megőrizni a jövő számára, egyben megismertük és
tudjuk, hogy Kőbányán a föld mélye a jövő számára még tartogat olyan nembolygatott postai hírközlő telefonkábel
szakaszokat melyek napjainkra már a szakmai feledés homályába merültek.
A tömbcsatornák egy letűnt korszak becses technológiai emlékei és a korabeli távközlési hálózatépítés
remek maradványai, melyek szakszerű állagmegőrzés, tisztítás és konzerválás után, remélhetően szabadon megtekinthetők lesznek.
A háztetőkön még megmaradt telefon tetőtartó-helyek összegyűjtése
Gyüjtsük a hálózatos emlékeinket
Az utcán közlekedő emberek általában nem néznek a háztetőkre. Pedig a házak teteje néha meglepő látványt,
és egyben ma már igen ritka, véletlenül ottfelejtett, általában üzemen kívüli, pusztulásnak indult telefonhálózati tetőtartó
látványát tartogatja a figyelmes szakmaszerető szemlélő számára.
Előfordulásuk az idő múlásával mind ritkább, mivel az épületek tetőszerkezetének
felújítása során ezek az ipartörténeti emlékek veszendőbe mennek.
Düledezőfélben, de még állnak a távkábel bálványok.
Gyüjtsük a hálózatos emlékeinket
Az utazó az országutak mentén legtöbbször észre sem veszi a környezetéből alig kilátszó, embermagasságú,
telefonkábelekkel összefüggő múltbeli építményeket, a távkábel bálványokat.
Az egykor fontos építményekről ma már sokszor mállik a vakolat, falazata megdőlt, vas részeit rozsda
marja, esetleg hiányosan kibelezve járja át az útszéli szél, vagy már összedőlt.
ÉVFORDULÓK (szakmatörténelem) 100 éve Magyarországon 1912-ben jött létre a postai hírközlési kábelszerelés. 1912-ben Magyarországon a postaműszaki szakmai vezetés szükségesnek látta a kábelgyáraktól független, saját kábelszerelés létrehozását. Ennek az igénynek a hatására alkalmaztak kábelszerelőket, akik segítségével vonta saját hatáskörbe a posta - először Budapesten, majd fokozatosan országosan - a kábel-hibaelhárítást és -fenntartást, és ezzel egyidőben az új kábelvonalak szerelését is. Az első ismert kábelszerelők Radnai Oszkár, Pákai István, Rázmán Dénes, Pátkai József voltak.